2008. február 24., vasárnap

Ypern, vers, :)


Tegnap reggel 10-re értünk Kortrijkba. Megvendégeltek némi üdítővel, belga csokival. Ahogyan ott várakoztunk, úgy éreztem magam, mintha örökbefogadnának, kicsit árván ácsorogtam...izgalommal várva, hogy legalább egy napra "hazavigyen" valaki :D mindenki kereste a "leendő belga kis családját" :) "Vajon ki lesz a mamám, ki lesz a papám?:D" A fiúk természetesen tizennyolc éves lány ikerpárt szerettek volna "tesónak" :D
Petivel ketten Jo-hoz kerültünk, egyedülálló ötven-hatvan év közötti nő, szerintem nincsenek gyerekei, sem férje, a lakás legalábbis erről tanuskodott. Mercije van, kis balcon a tetőn, a lakás aránytalanul nagy egy embernek, modern, szép, nem fényűző, de látszik rajta, hogy elég sok pénz van a háttérben.


















Jo töri szakot végzett Leuven-ben, de egy textil boltban dolgozik, nem tudom honnan van akkor ez az anyagi háttér. Lehet, hogy övé a bolt vagy a hálózat?:D De ő az eladó is, vagy itt egy eladónak is telik Mercire és nagy lakásra?

Egyébiránt Waregen-ben lakik, ahol megnéztük az amerikai temetőt, akik belga területeken haltak meg az első viláháborúban, amerikaiak, mind ide vannak temetve. Nézzétek meg, mint a filmekben. Még nem voltam ilyen temetőben soha.




Ezután ebéd, pumpkin soup és társai




Do, Gábor és Zoli egy olyan házaspárhoz kerültek, hogy még hallgatni is hihetetlen volt, amikor mesélték mi minden van a házukban. Először is 10 személyre készültek, nem háromra :D diópálinka, hatfogásos ebéd. Két úszómedence, teniszpálya, Merci...jó kis mama és papa.

Jo elvitt minket egy kiállításra, fiatal kortárs művészek munkái, a nemzetek közti szeretetet hivatott hirdetni, erre találtam ->




Két magyar felirat is volt rajta: Szeretlek téged és szerelem :) mire mondtam a mellettem nézelődő tagnak, hogy ez magyarul van és hogy mit jelent, erre ő: tudom, én csináltam :D Két hónapja tanul magyarul és most vett egy házat a Mecsekben :D Mik vannak....!




Ezután irány Ypern ->

1917 július 31-én az angol hadsereg Flandriában, Ypern belga város térségében támadást indított, azzal a céllal, hogy kiszorítsa innen a németeket és megtisztítsa a belga tengerpartot a német tengeralattjárók támaszpontjaitól. Az angol tüzérség nem takarékoskodott a lőszerrel, és a hadvezetés tankokat is bevetett, mégsem tudtak jelentősebb eredményt elérni, a terep kivételes nehézsége miatt. Belgiumnak ez a része ugyanis a tengerszint alatt fekszik, és a földek állandóan a víz nyomása alatt vannak. Mindkét harcoló fél lövészárkait elöntötte a víz, és az őszi esőzések egyetlen hatalmas sártengerré változtatták a csatatereket. Gyakran előfordult, hogy az előrenyomuló katonák a sárral és vízzel teli gránáttölcsérekbe csúszva megfulladtak a mocsárban. Az angoloknak sikerült ugyan némileg visszaszorítani a németeket, de nem tudták áttörni a német frontot. A hadműveleteket novemberben félbeszakították. A két fél együttes vesztesége 65O OOO ember volt.









Bandában vonultunk, mamák, papák, gyerekek :D Puccos, dagadó zsebű mamák és papák :D és boldog gyerekek. Ez az egész olyan, mint egy tábor :D néha úgy érzem, csak kicsit hosszúra nyúlik.

NAGYON ÉLVEZEM AZ ITTLÉTET! NEM TUDOM LESZ E MÉG VALAHA ILYEN JÓ DOLGOM AZ ÉLETBEN. Jófej emberek, barátok, jó hangulat, világlátás, művelődés, rengeteg új élmény és tapasztalat. Mi kell még? Tanulunk, szórakozunk, közben egyre több akadályt lépünk vagy ugrunk át, edződünk...élvezzük! :)

Este vissza Kortrijkba, családias hangulatban, bepattanva a Mercibe. Lasagne a vacsora :D


Nagyon tetszett az este, mindenki felolvasott egy verset a saját nyelvén és angolul elmondta miről szól, vagy az angol fordítást. Nagy sikert arattunk Petivel :) Versszakonként olvastunk, én a magyart, ő az angolt. Sokan odajöttek gratulálni, mondták, mintha profi lennék :D ...mintha...és, hogy magasan a legjobb volt... (kis ízelítő, annak, akit érdekel: http://www.irodalmiradio.hu/ Eleinte nem is értették a szöveget, amíg Peti nem olvasta az angolt, mégis figyeltek. Erre a versre esett a választásunk:

József Attila: That Which Your Heart Disguises

For the eightieth birthday of Freud

That which your heart disguises
open your eyes and see;
that which your eye surmises
let your heart wait to be.

Desire--and all concede it--
kills all who are not dead.
But happiness, you need it
as you need daily bread.

Children, all of the living
yearn for our mother's arms;
lovemaking, or death-giving,
to wed's to take up arms.

Be like the Man of Eighty,
hunted by men with guns,
who bleeds, but in his beauty
still sires a million sons.

That old thorn, broken piercing
your sole, is long since drawn.
Now from your heart's releasing
death, too, falls and is gone.

That which your eye surmises
seize with your hand and will;
that which your heart disguises
is yours to kiss or kill.
(1936)

József Attila: Amit szívedbe rejtesz

Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt.

A szerelembe -- mondják --
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.

S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek --
a harctér nászi ágy.

Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekvők s míg vérez,
nemz millió fiat.

Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szívedből szépen
kihull halálod is.

Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szívedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!



Ezután, nekem már lassan természetes, nektek valószínűleg még mindig fura, a szervezet igazgatója felajánlotta, hogy hazavisz minket, mert úgyis erre lakik valahol :D Szerintem nem tudta mit vállal. Így hát bepattantunk a luxus kocsiba: Lisi, Peti, Do és én. Irány Torhout, megállt nálunk, megvárt, míg felpakoltam, majd megállt Lisinél is, majd tovább Brugge és a buli, amire oly régóta készültünk. Do lakhelyénél tett ki :D hollandul kalauzoltuk egyébként, jó móka volt. Számomra hihetetlen, hogy egy öltönyös, "fontos" ember négy fiatalt furikázik és még vár is rájuk. Azt mondta, ha már idehívtak minket Erasmus-szal tanulni, akkor foglalkozzanak is kicsit velünk. Ő is beszél angolul, franciául, németül.

Sokkal, de sokkal könnyebb dolguk van az itt élőknek nyelvtanulás terén. Mindenki minimum két vagy három nyelvet beszél, a fiatalok is. A legtöbben azonban 4-5 nyelven beszélnek. Rá vannak kényszerítve, ez igaz, de hatalmas előnnyel indulnak hozzánk képest az életbe. Nem az iskolapadban magolnak, hanem nap, mint nap használják valamennyi nyelvet.

Brugge-ben a Studio Hall-ban hatalmas nagy buli volt, maga a hely is hatalmas, nem látni el a tánctér végéig. Jöttek a török, a görög lányok, Bara (cseh), és Emilija (lett) is csatlakozott. Nagyon jól éreztük magunkat. Ez nem európai jellegű buli volt, a világ minden tájáról találkoztunk szinte emberekkel.
A bulihoz még hozzáteszek egy újabb belga kedvességet :) Egy lány taxit hívott nekünk, a saját telójáról, nagyon készséges volt.

Pénteken Genco-éknál voltunk (bolgár rezidencia), beszélgetős, dinkulós buli. Utána METAL PARTY :D a Closjard-ban, ahol kedves belga ismerőseim fellelhetőek minden hétvégén. Sajnos a három koncertről lemaradtunk, majd pótoljuk.
Érdekesség, mikor harmadszorra kérdezte meg egy belga srác, hogy nem akarok-e azokkal a legényekkel lefényképezkedni, akkor már rákérdeztem, hogy mért ennyire fontos? Mire azt válaszolta, hogy azért, mert Belgium egyik leghíresebb zenekarával állok szemben éppen:D Hát akkor, hogyne, íme: http://www.myspace.com/spoilengine


...valamint két babyface, akik ugyancsak felléptek este, a szőke gitározik, ilyen egy tipikus belga kis aranyos fiú, mostanában ők a gyenge pontjaim:)
http://www.myspace.com/averagemyspace


Ezek pedig mi vagyunk :D




Most pedig irány ismét a bolgár rezidencia, meginvitáltak vacsira :)
Holnap pedig koránkelés :S Global issues és Modern Arts óra, délután 4-ig Kortrijkban.

2008. február 22., péntek

Dutch vizsga, versek

Az írásbeli nagyon nehéz volt, öt oldalas :S Lisi közreműködésével azonban a homályos részeket is meg tudtam oldani. A szóbeli egész jól ment, mindenre tudtam válaszolni, értettem is nagyjából a kérdéseket, amit nem, azt Melissa angolul is megkérdezte újra. Nagyon rendes volt, segített, bátorított. Még szerencse, hogy senki nem hallott, mert ezt a kiejtést reklámozni kellene, hogy "na, így nem szabad, gyerekek!" :D Végül azt mondta: good work :)

Holnap egész nap Kortrijkban leszünk, flamand családok felvesznek minket, ebéd, vacsora, kirándulás, mindenki más családdal. Végül egy közös est, ahol mindenki elmond egy verset a saját nyelvén, majd angolul is, vagy megadja a vers magyarázatát. :) Így verset mondok itt is!!! Ráadásul magyarul!

Még nem választottam, tippek: Radnóti: Nem tudhatom (...csak, hogy magyar témája is legyen) vagy...rengeteget találtam, de közelébe sem érnek a magyar szövegnek, nem lehet angolul visszaadni azt, ahogyan nagyjaink megírták! Egyszerű, ostoba, jellegtelen fordításokat találtam.
Ez sem az igazi, közel sem:

ADY Endre: Szeretném ha szeretnének

Sem utódja, sem boldog õse,
Sem rokona, sem ismerõse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De jaj, nem tudok, így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden : önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének,
S lennék valakié,
S lennék valakié.

mindez angolul:

Longing for Love

Neither the issue nor the sire,
neither fulfilment nor desire
am I for anyone,
am I for anyone.

I am as all men, the sunless sea,
the alien thule, mystery,
a fleeing wisp of light,
a fleeing wisp of light.

But I must look for friends and brothers;
I want to show myself to others
that seeing they will see,
that seeing they will see.

For this my lyric masochism;
I long to close the gaping schism,
and thus belong somewhere,
and thus belong somewhere.

ÖSSZEHASONLÍTHATATLAN!


Másik kedvenc, ígérem, utána befejezem:
http://www.forizslaszlo.com/irodalom/europai_kolteszet/jozsef_attila/without_knocking.html (angolul)

József Attila: Kopogtatás nélkül


Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.

A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.

Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethetsz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papírt kapsz tányérul,
amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké
éhes vagyok.

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.


...ezt otthonra küldöm... :) valahova az Egyetemváros lassan tavaszodó árnyas fái alá :)

2008. február 21., csütörtök

Welcome Erasmus


Az élet itt sem fenékig tejfel...hogy ne csak mindig jót halljatok, leírom a tegnapi napom is. Tudtam, hogy a fizikai határaim ki fognak merülni, nem akartam feszegetni, de önkéntelenül is sikerült. Köszönhető ez annak, hogy az elmúlt hetekben mindent csináltam, csak nem aludtam. Maximum fordulatszámom pörgünk, ez így is van jól. Ha aludni akartam, akkor mindig közbejött valami, egyébként is idővesztegetés.
Szóval, hogy mégis legyen valami az otthoni bürokráciából itt is, és fejetlenségből, kitaláltak egy embert, nevezzük Mr. Thermos-nak. Lelkiismeretesen bonyolítja túl a dolgokat. Olyan órarendet kaptam tegnap, hogy csak azért nem rugdosódtam és kiabáltam, mert hát embernek születtem és maradjunk méltóak ezen mivoltunkhoz. A hét öt napjából három nap csak angol, mi több, angol nyelvtan. Nos, ezen óra mégcsak nem is szerepelt a szerződésben, hogy ezt kellene tanulnom, vagy fogom. Ha meg is csinálnám, akkor sem fogadnák el otthon, lévén negyed éves, végzős angolos hallgató, minden ilyesmi tárgyat elvégeztem már. Egyébiránt elég volt az angolból, sajnálom azt is, hogy a többiekkel csak így tudok kommunikálni.
A kérdésre, amit akkor kaptunk, amikor az órarend miatt reklamáltunk, hogy miért jöttünk akkor ide Belgiumba, csak annyit feleltem, hogy nem angolt tanulni. Mintha ez lenne a hivatalos nyelv itt. Történelmet, franciát, pedagógiát, módszertant. Ezért. És ez van a szerződésben is és ezt egyeztettük le otthon a tanárokkal.
Minderre Mr. Thermos annyit mondott, hogy próbáljuk meg és majd változtathatunk utána. NEM! Abszolút nem érdekel az angol és nem fogok bemenni egy órára sem. Hétfőn megyünk Evy-hez és leegyeztetünk mindent. Ez azonban csak a hab volt a tortán.
Ugyanezen fazon azzal indította a napot, hogy Kortrijkba rendelt minket 8 órára, reggel. Amikor ELÉG LETT VOLNA DÉLUTÁN 3-ra odaérnünk. Ő persze aludt, nem vette fel a telefont. Mi meg 7 ÓRA HOSSZÁT csöveltünk a suliban, hol itt, hol ott. Ennyi alvással, fáradtan, leamortizálódva. Hát, népszerűbb nem lett, az biztos. A többiek már módszereket dolgoztak ki a kiiktatására :D
Így néztünk ki, ki ki a maga módján ütötte el az időt a suliban:







Mit is gondolhattam volna Thermosról, amikor már első nap elfelejtett kijönni a reptérre. A többiek karikatúrát is csináltak róla. Kultusszá válik lassan.


Így ma méltán írhatom az ő számlájára, hogy nem mentem Brugges-be, városnézésre, láttam már a várost, de azért szeretnék még élni is, így reggel 8-ra hazaérve délutánig aludtam. Most pedig jöhet a Dutch tanulás :S HOLNAP VIZSGA! Írásbeli és szóbeli.

A jéghideg nappalit leszámítva, ahol kabátban aludtam és azt, hogy Zoli a 30. hívás után engedett be minket, valamint az egész napos hasfájást és zombiságot, egy-két otthoni dolgot: így fizetnem kell, mert nem ugrok haza személyesen aláírni a beiratkozást és már a negyedik e-mailt váltom különböző emberekkel, hogy ne tegyenek át passzív félévre emiatt, továbbá nem lehetek Anna Firmája, ezt nem részletezném...de rányomta a bélyegét az egész napomra és még pár napomra rá fogja...
SZÓVAL mindezeket leszámítva a város nagyon szép, kaptunk ingyen jegyeket uszodába, moziba, koncertekre, jót aludtam az előadások alatt, kényelmesek voltak a fotelok :D összeismerkedtem a spanyol srácokkal, dilisek. Ittam egy jó forró csokit, talán ez volt a nap fénypontja :D jót bandáztunk és napoztunk a Hawaii-nak beillő teraszon, a kis medence mellett, nem baj, hogy ez Belgium és kabátban voltunk, egy egyetem és lényegében csöveltünk, lehetett élvezni.






















Beszédet mondott az igazgató, a polgármester, este pedig welcome party volt. Holnapra kialszom magam...és szépen levizsgázok. Még mindig volt valahogy.
Most nagyon, de nagyon hosszúnak tűnik a hátralevő idő. Azonban még mindig nem érzem magam elveszettnek.


Ebéd a menzán, 3, 65 Euro












Ó, és pár kép keddről, Peti szülinapját ünnepeltük, csak szolidan, a tortája, mint egy három éves kislányé, de nagyon örült neki. Saját gyártmány :)