Bürokrácia

Eszméletlen!
A túlszervezett társadalomban a bürokrácia egyre nagyobb hatalomra jut. Egy lélektelen, gépies és hosszadalmas ügyintézés, agyonbonyolított igazgatási rendszer, melynek ma végképp elvesztem kanyargós útjain. Remélem, még kitalálok.
Sajnos nincs egyenes arányosságban az agyvizem felforrása a szükséges aláírások begyűjtésének ütemével. (ha már szükségszerű, hogy felforrjon) A mai napon 2, azaz kettő darab aláírást sikerült begyűjtenem, ami édes kevés ahhoz, hogy beadhassam végre a papíromat, mely lehetővé tenné, hogy átutalják az 1200 Euro ösztöndíjat. Hiányzik a dékáné, a rektoré, amit nem lesz könnyű munka beszerezni :S előre látom, és olyan embereké, akiket mégcsak azt sem tudom hol keressek. Valamint természetesen a nemzetközi diákomat sem tudtam kiváltani. Ahány kilómétert ma leróttam, beillett volna kisebb hegyi túrának.
Azt a mondatot sem hallottam még életemben ennyiszer, hogy "Jöjjön vissza később!" esetleg "Jöjjön vissza holnap!" a legrosszabb: "Mikor utazik?", mondom, január 30-án, azonban erre az igazolásra MA lenne szükségem, nem akkor...áh...súlyos.
Jelzem ma hétfő van, a hét első napja, utamat reggel 9-kor kezdtem és délután 4-kor fejeztem be (miközben holnap két vizsgám lesz), ezen időintervallumban szinte mindenhol zárt ajtókra találtam, ahonnan épp nem küldtek el.
Peti egész nap nem volt elérhető. Jól haladunk!
Kitartás!

A szállásfoglalót el tudtam utalni. Akkor hogy is állunk...143:1 a bürokrácia javára.