Holnap indulunk

Holnap reggel fél 8-kor indulunk. Petiék az autópálya mezőkeresztesi elágazásánál fognak felvenni. A bátyja a reptérig visz. A szobám káosz, ahogyan most bennem is az van. Nem tudom, hogy a 20 kg poggyász + 10 kg kézipoggyász hogy lesz ténylegesen is annyi, most körülbelül 56, 7 kg-nál járok :) még nincs benne a lap-top és maga a bőrönd :D A plafonig állnak a ruhák.
A lányok ma megbőgettek a koliban :( ennyire még sosem éreztem jól magam az egyetemen, mint ebben az évben, velük. Megtaláltam a helyem, végre úgy érzem...remélem, nem is veszítem el. Anna szavaival élve: "most jöttél és már mész is, hogy képzeled?" :) Kaptam szép ajándékokat:) és nagyon praktikusakat ;), mint Lajbi csatja a bakancsáról. Köszönöm Nektek! Vigyázzatok magatokra és a helyemet tartsátok fenn, bármi áron.
A gondnoknő azt mondta, hogy kötelesek nekem helyet biztosítani a koliban, ha visszajöttem, mert tanulmányi útra megyek. :)
Fényképeken láttam a kis utcánkat és a házat, ahol lakni fogunk. Olyan, mint a sétáló utca Miskolcon. Magas, patinás épületek :) Várom, de félek is.
Elsőként a repüléstől, az a következő akadály, miután megbírkóztam a bőröndömmel :)
Tegnap búcsúbuli 2. felvonás volt sok kedves baráttal :)
Amit ehhez az estéhez hozzá tudnék még fűzni, természetesen a Kispáltól :D nem meglepő, ugye?

"A szív körül félhomály van, de valamelyik kamrájában a poros villanykörte alatt alszik egy fiú..."

...tegnap felfénylett az a poros kis villanykörte...ezzel is megnehezítve a búcsúzást. Amin még mindig nem vagyok túl. Ma itthon, Sályban járok még körbe pár barátot és rovom le tartozásaim:) képek, CD-k, mosolyok formájában...hjajj...kellett nekem.

:D De nem, biztosan nagyon jó lesz! Alig várom! Februárban megyünk Párizsba és Amszterdamba is:)Mi móka lesz itt:)

Papírok elintézve, Andries, a kinti kapcsolattartó, aki egyben tanár is, kijön értünk Charleroi-ba. Ott száll le a gép. Autóval elvisz minket Torhoutba, nagyon rendes tőle. A többiek mind maguknak keresték meg a szállást rengeteg vonatozás és cipekedés után. Nem lesz netünk az albérletben, de igyekszünk majd mihamarabb beköttetni. Vendégeket sem lehet fogadni, de akkor hogy jön majd a több tíz turnus, akik beígérkeztek itthonról? :D Szerintem egy kis TOKAJI segíteni fog a házinéninek, hogy engedékenyebb legyen:)
Nem tudom mikor jutok nethez, de üzenjetek nekem, jól esik minden hozzászólás :) kicsit magam leszek egy darabig...de sebaj...kicsi vagyok, de bátor :D mi duma :)
Kiugrom még a faluba, mélyen magamba szívom a bükki levegőt, ahogy délelőtt még mélyen az agyamba (szívembe) véstem az Egyetemváros képét is, nehogy elfelejtsem :) aztán irány a nagyvilág :D Little Lilla kalandjai címen fut a blog ezentúl :D

Vigyázzatok magatokra, amíg nem leszek itt, hogy vigyázzak Rátok! :) :*