2008. március 10., hétfő

Gyöngyszem

http://www.igazsag.extra.hu/


Chevalier de Berris (1817-1865) francia nemes ezt írta a magyar nyelvről:
“Egészen különös ez a nyelv, kissé talán nehéz is. De mindevvel nem törődve, megtanultam, mert jól csengő. Az általam ismert nyelvek közül a legszebbnek és legtisztábbnak tartom. Különösen, ha egy hölgyet hall beszélni az ember, akkor vele együtt a nyelvbe is bele kell szeretni.”

Ma estére, a prezentációhoz:

Paul Verlaine: Chanson d'automne

Les sanglots longs
Des violons
De l'automne
Blessent mon coeur
D'une langueur
Monotone.

Tout suffocant
Et blême, quand
Sonne l'heure,
Je me souviens
Des jours anciens
Et je pleure

Et je m'en vais
Au vent mauvais
Qui m'emporte
Deçà, delà,
Pareil à la
Feuille morte.


Őszi chanson

Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.

S én csüggeteg,
halvány beteg,
mig éjfél
kong, csak sirok,
s elém a sok
tűnt kéj kél.

Óh, múlni már,
ősz! húllni már,
eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...

Tóth Árpád



Autumn Song, By Paul Verlaine

The long sighs
Of the violins
Of autumn
Hurt my heart
With a languor
Of sameness.

All stifling
And pale, when
The hour sounds,
I remember
Days of once
And I weep.

And I let myself go
With the evil wind
Which carries me
Here, beyond,
Like the leaf

Translation by Eli Siegel


LEHET VÁLASZTANI MELYIK A SZEBB!


Igen, a mi költőink vissza tudják adni egy-egy szép idegennyelvű vers hangulatát, nem úgy, mint fordítva!

Vélemények a magyarokról:
http://arpad.org/pages.php?&menuid=34

Nincsenek megjegyzések: