vacsora, prezentáció

Tegnap este egy puccos étteremben gyülekeztünk. Belgiumban és különösen itt Flandriában, divat klubokat alapítani olyan címen, hogy őrizzék és népszerűsítsék a flamand hagyományokat, nyelvet, kultúrát. Így már másodszor volt szerencsénk egy ilyen kis közösség vendégeiként vacsorázni és társalogni.

Először állófogadás volt, miniatűr kis fogásokkal :D

Majd vacsora. Még mindig meglepetésként hat, ha egy ember 30 mp-nél többet tud beszélni a krumpliról, különösen, ha azt dícséri és magasztalja, mint a nemzetére legjellemzőbb dolgot:S valahogy nem tudom értékelni..és ha a finom magyar ételekre gondolok...tán nincsenek is szavak a kettő összehasonlítására!!!

Nos, mindegy, ha szegényeknek ez jutott egyik legnagyobb büszkeségnek, hát tolerálom:D más kérdés, hogy a koliban, otthon is mindennap azt ettem és inkább már elegem van belőle, mintsem ízlelgetni szeretném és csodálkozni, hogy igen...mhmhhmmm...belga nemzeti étel, de finom és különleges! (No, nem gonoszkodom tovább.)


Ezután prezentációk, sorra mindenki előadta kis országa öt perces összefoglalóját, görög táncot tanultunk, cseh szavakat...
Ismét sikert arattunk, úgy vélem :D Peti az országról, szép tájakról, nevezetességekről, tipikus magyar ételekről, mentalitásról beszélt, ezután elmondtam az Őszi chanson-t Tóth Árpád fordításában. (Melissa franciául)
Mindeközben csárdás ment, Száztagú cigányzenekar...a végén pedig egy nem tervezett elem került a műsorunkba, ugyanis Leo, egy hetven éves bácsi, aki mellettem ült (vegyülnünk kellett, hogy diskuráljunk a szervezet tagjaival) mondta, hogy tud csárdásozni. Mivel égen-földön nem találtam olyan legényt aki tudna, így letettem a csárdás bemutatásáról...azonban így :D egy belga bácsi és egy magyar lány... szépen mutattunk :) meg is pörgetett.



Majd beszélgetés és hazavonulás. Három napja esik az eső egyébiránt :(

Mr. Thermos (új neve: Thermostator Drie azaz III.) megkért, hogy ma is adjuk elő a prezentációt az óráján, mert annyira tetszett neki, körülbelül 100 diák lesz benn :S úgyhogy már kezdek félni kicsit. Még van másfél órám.

Egerről fogok beszélni, mert jövőre mennek oda belga diákok Erasmus-szal, s mint köztudott Eger nagyon közel áll a szívemhez, minden tekintetben :) és még mindig a kedvenc városom otthon, így nem okoz gondot a bemutatása.

A szép épületeken és a történelmen kívül jelentős helyet kap prezentációmban a fürdőzés, a szórakozási lehetőségek, a Valley of the Beautiful Lady...
és az, amire Hócza Joci ezt mondaná, ha épp ő tartaná az előadást: " ...nagyon sok mindent köszönhetünk Egernek :D", ahogyan Bogácsnak is :D persze mindezt csak burkolt formában.

A mai napom mélypontja az eső volt, a bőrigázás, a netes utalásom lekódolása két napra :D (igen, lúzer vagyok, tudom)

Aminek pedig örülök és össze sem tudom fogni a számat a vigyortól, az a következő képen van

- valamint, végre bekopogtatott a csak hollandul beszélő rendőr bácsi, hogy valóban itt lakom-e, kapok ideiglenes lakcímigazolót, majd munkavállalói kiskönyvet és mehetek munkát keresni :D
- s végül... az esti találka Thomas-szal :) (pillarebegtetés)