2008. március 21., péntek

Zeebrugge, Knokke-Heist; tengerpart









Tegnap Petivel elmentünk világotlátni, mivel délután nem volt óránk. Illetve "tengertlátni", természetesen ahogyan kiléptünk a kapun, elkezdett esni az eső, miért is ne?! Kezd kicsit elegem lenni az állandó esőből és elázásból, még az Amsterdamban vásárolt 'hiperszupermenő' esernyőm sem ér semmit, mert elviszi a szél...

Azért csak odaértünk...
Brugge, majd Zeebrugge...

... felfedeztünk egy villamosvonalat, ami végigmegy a belga tengerparton majdnemhogy a határokig. Így úgy terveztük, hogy Oostende-ből jövünk haza, azonban miután egy hatalmas fadarab megmászása kardinális problémát jelentett mindkettőnknek a tengerparton és meghiúsította mindennemű vágyainkat ama elérhetetlen álomkép felé, hogy még valaha is kulturált és jó egzisztenciális háttérrel megáldott magyar fiatalok képét nyújtsuk, letettünk erről. A továbbiakban mindenki csövesnek nézett. Ha nem is azért, mert bőrigáztunk, akkor azért, mert az oszlop, mivel előszeretettel ölelgettem és mivel se le, se fel nem tudtam többé mászni rajta, tán örök életre szóló nyomokat hagyott elülső felemen :D valamint Peti lába és térde a 'felülső felemen' (ilyen szavak nem is léteznek:D, ez már az interkulturalizmus hatása, úgy vélem) ... és mindezt betetőzve Peti 4 XL-es pulcsija is jól mutatott rajtam...KIRÁNDULUNK, EZ AZ!

Nos, elég is erről ennyi...azért menő volt...

Knokke-Heist







A tenger csodás volt, bár, hogy nem halott a természet errefelé, azt csak a víz mozgása próbálta bizonygatni, nem sok sikerrel. Ahogy fújta a szél a homokot (és minket) mintha másik dimenzióban lettünk volna...(képek megintcsak később, a net elszállt)

Kíváncsi vagyok, lehet-e egyáltalán erős szél és eső nélkül fürdeni az Északi-tengerben, nagyon várom már a jobb időt.

Láttunk tengeralattjárót és hatalmas dokk-okat, amit eddig csak a filmekben. Zeebrugge Európa legnagyobb halpiacával büszkélkedhet:)



Most meg átfúj még a házon is a szél...ülök a szobában és érzem, hogy az asztal alatt légáramlatok mozognak, egyik falon be, másikon ki...

Tegnap este Tielt-be mentünk, Münire biztosított szállást nekem :) belecsöppentünk egy igazi egyetemista buliba (itt az 1etemisták úgy néznek ki, mint otthon a középiskolások, úgy is viselkednek).



Thomas írt, hogy elhagyták Belgiumot, szerintem nem kell aggódni, estére megint itt lesznek, mint mondtam, messze földön híresek orientációs képességeikről :D ha rajtuk múlik, sosem érnek haza Ausztriába :D

Holnap érkezik Tomi és Joci :) (és a kenőmájasaim:D) ... izgalmas két hétnek nézünk elébe. Először velük, majd irány Hollandia, Anglia, Franciaország, Luxemburg...a kisbusz lefoglalva...

...mostanában ilyen hangulatom van:




Ha itt maradnál, nem indulnék még én sem,
Ha elindulnál, nem lenne érkezésem,
Hová is mennék, hová is lennék egyedül én,
Nélküled nem kell útlevél.



Az otthon ott volt ahol bejártunk, mindent százezerszer már,
S apánkat kértük hogy vegyen fel most az egyszer, mert magasról más lesz a táj,

[...]
Az otthon itt van ha jössz mellettem, még ha nem is nézel rám,
Tudod már régen észrevettem, hogy szemedben én hazáig látok simán,
Ellátok simán.
Rád nézek néha némán, S az otthon visszanéz rám.
[...]
Az otthon ott van ameddig ellát, vaksötétben két szemünk,
Vak lovak vagyunk az éjben nincsen út és nincs kötél sem, de mi el mégsem tévedünk,
Hazajár, minden emlék hazaszáll...
Hazaértünk hidd el...

(még nem értünk haza...)

Nincsenek megjegyzések: