2008. február 2., szombat

Alakul :)




Tegnap elhatároztuk, hogy ma addig alszunk, amíg bírunk :) Jól jött ez a kis pihi, két nap cipekedés és izgalom után. Mindennek az lett az eredménye, hogy dél körül keltem fel. A nap gyönyörűen sütött, felüdülés volt a hideg, szeles idő után.
Fenséges reggelink (igazából ebéd) itt látható:

Petire többet nem hallgatok, a konyhába pedig kizárólag akkor jöhet be, ha mosogatni szeretne:D Ugyanis érdekes módszerei vannak főzés terén, így például olajjal fertőtleníteni a serpenyőt, miközben ég alatta a láng. Majd rám nem hallgatni és befüstölni az egész konyhát, majd mivel a kijárat füstbe burkolózott, az ablakon kiugrani a serpenyővel :D Ez volt a kezdet. Ja, nem is, minden tojást egyenként megmosott :D Ezután teafőzés címén vizet forraltunk, mondom, jobb a békesség, meg nagyobb is nálam, nem ellenkezek, hagytam a vizet, addig amíg mondta, mire szanaszét fröcskölt ki az edényből :D Így készül nálunk egy hétköznapi reggeli, semmi bonyolult, csak tojásrántotta és tea. Még jó, hogy a kenyeret hozzá nem mi sütöttük. Azonban meg kell hagyni, az esti leves profin sikerült neki (utólag hozzáfűzve: mégis bejöhet a konyhába, levest főzni kizárólag)
Majd míg Peti az otthoniakkal beszélt, kiugrottam venni egy-két dolgot a szobám dekorálásához. Ez a kiugrás egészen 200 m hatótávolságban valósult meg, itt minden közel van hozzánk. A belváros előnyei :) nagyon tetszik. Válogatni is lehet a boltok közül. Vettem rajzszöget és találtam egy 100 Ft-os boltot, illetve egy 1 Euros boltot, ami akkor mennyi is… 258, 09 Ft-os bolt igazából:) Így nagyon olcsón szert tehettem egy bögrére.
A ruhák is olcsók, találtam párat, ami jól nézett ki, olyan 5 és 10 Euro között mozogtak. Cipőt is tudtam volna venni 7 Euroért, tetszett az a bolt. Nem költekeztem azonban. Kicsit sokkolnak az eddigi kiadásaim, félek, nem lesz elég a pénz, be kell osztani. Most először mentem egyedül valahova itt, tudom, nem nagy dolog, de kicsit izgultam mégis.
Majd városnéző túrára indultunk, a Tourist Information-nál vettünk térképet, kaptunk Torhout-os dobozban cukorkát. Az emberek kedvesek, készségesek.

A városban nincs jelzőlámpa, ha már csak odaállunk a zebra elé, a járdára, a kocsik megállnak azonnal. Volt, hogy 4-5 autó miattunk torlódott fel, pedig mi vártunk volna készségesen, mint otthon, mikor saját bőrünket féltve átmerészkedünk valahogy a zebrán és még akkor is nekünk kell megszaporázni a lépteinket, ha nekünk van zöld. Nos, itt nem ez van. :)

Addig várnak az autósok, míg át nem megyünk. Egyébként nagyon gyorsan hajtanak a kocsik, rengeteg nagy autó van, alig fér el kettő egymás mellett, szűkek az utcák. Mindezek ellenére a biciklisek nem szívbajosak, kettesével, hármasával tekernek egymás mellett az úton. Csodálom, hogy nem történnek balesetek lépten-nyomon. Bár lehet azért olyan hatalmas ennek a kis városnak a kórháza. Á, nem.
Íme a házunk kívülről, az enyém az első emeleti két hatalmas ablak :)







A szobám egyébként színesedett kicsit, de csak az ágy feletti falrészt tudtam „betapétázni”. Felülre természetesen Kronos poszter került, a vadiúj CD-ből :D (www.kronosmusic.hu, akit érdekel :D) Alulra kis Goodzsi balekkal közös fotó és pár képeslap, amit a városból szereztem e két nap alatt. Íme:




Velük alszom: a pirosat tegnap vettem, nem tudtam otthagyni egyszerűen…az utolsó miskolci estém ugrott be a láttán… :) … amihez csak ennyit fűznék, megint Kispál :D

"Éjjel álmomban jó helyen voltam, éjjel álmomban
Nem láttam, de tudtam,
Hol vagyok és hol van
Mindenhol volt, mindenhol van
Mindenhol volt, mindegy, hol van
Mindegy, hol volt, mindegy, hol van
Elképesztő szeretet, elképesztő, hogy szeretett, elképesztő szeretet
Éjjel álmomban jó helyen voltam..."

Olyan hatalmas a szobám, hogy legalább még két ember elférne benne mindennapi életét bonyolítva (lenne is tippem arra a kettőre, de akkor már legyen három és ide költözik az egész 305, na, csajok, mit szóltok? Bár brazil táncosfiút még nem találtam nektek, japánok vannak, Viki! ) Szóval annyira nagy a tér, amit nem használok ki, hogy egész aprónak érzem magam az ágyamban kuporogva, ilyenkor mégjobban érzem, hogy egyedül vagyok. Peti ugyanezt mondta a saját rezidenciájáról. Kiadhatnák több embernek, olcsóbban :) Ennyi kolis év után képtelen vagyok egyedül aludni és létezni. Még kislámpám sincs :S vennem kell. Tegnap is hajnal 4-ig msn-eztem, szinte mindegy mit csinálok, de utálok egyedül lenni!
Ma betértem egy boltba, ahol az eladó néni beszélgetni szeretett volna velem, azonban nem tudott angolul, így franciául és flamandul diskurált, volt alkalmam kamatoztatni francia tudásom, ami igen csekély, de még így is 10 percet töltöttem ott. :D Mi teljesítmény


Egyébként nem tudom miért jó az, hogy egy nagy keretben szúnyogháló van és az nem az ablak része. A ház minden szobájában, a konyhában is van egy ilyen téve az ablakhoz, csak úgy áll magában, Furák ezek a belgák, ha úgy sejtik, hogy szúnyogveszély van, akkor a nyitott ablakba beállítják a hálót? Nem értem.

Ma séta közben megállapítottuk, hogy nagyon praktikátlan az építkezés és a kertek elhelyezése errefelé. Minden a látszatra épül. Pár négyzetméteres kis kertecskék, kerítés sehol. Lefogadom, hogy rengeteg pénzt költenek ezen kicsi helyek szépítgetésére. Olyan házakat láttunk, hogy süt róluk a jómód, a „pénzzel-nemtudni-mitkezdenés”:D (Rólam pedig a kultúra süt, hogy ilyen szépen fogalmazok.) Vannak túlzásba vitt modern kis házikók, ha nem ilyen anyagból készültek volna, valóban azt mondaná rá az ember, hogy babaház. Egyetlen utcában láttunk különálló kertes házakat, azok pedig már-már palotaként hatottak. Egyébként tetszik a légkör, a valóságérzetemet elvesztettem kicsit, de hangulatos. Félek, megszokom a nyugalmat, biztonságot, hogy mindenki figyel mindenkire és nehéz lesz visszaszokni.













A város közepén van egy hatalmas templom, ez tetszik :) Meg a DE HOORN, Andries szerint Belgium legkisebb diszkója :) na, majd letesztelem.


Ma One Zero Zero koncert van 5 Euroért, Petit nem érdekli, feleslegesnek tartja a bulit, a koncerteket. Alig várom, hogy hétfőn megismerjem az Erasmusosokat, remélem megyünk majd sok helyre. Ma is szívesen megnéztem volna ezt a koncertet, kíváncsi vagyok az itteni éjszakai életre és a fiatalok életvitelére.
Skype-on beszéltem Denis-szel, aki itt lakik Torhoutban, holnap 13 órakor találkozunk és megmutat nekünk pár dolgot. Peti ismerkedett meg vele skype-on még régebben, sajnos nem marad itthon sokáig, mert Finnországban tanul, hétfőn utazik. Ma este találkája van, így nem tud eljönni velem a koncertre :( de holnap egy bárban tartja a „búcsúbuliját”, ahol dolgozik is egyébként, de Closjard a neve. Így talán végre ihatok belga sört :) és meglátom milyen itt bulizni.

Jah, a fölszinti tag lengyel, ma már szóba állt velünk. Igaz, a felét sem értettem annak, amiről szó volt, de ők jót nevettek, utólag kiderült, hogy Peti semmit sem tud lengyelül, csak káromkodni. :D

A vacsi spagetti volt, nagy bödön teával :) minden stimmel, csak a tészta alakja nem :D


A szobám egyébként 170 Euro/ hó, itteni viszonylatban olcsó. Neten kell majd átutalnom mindig a bérleti díjat.











Este nem volt net, kénytelenek voltunk elütni valamivel az időt: bicikli szerelés, hajvasalás






















ELŐTTE









KÖZBEN
UTÁNA :D

Eme szépítkezés után pedig elmentünk az Oasis-ba, tőlünk három háznyira van :) Művészfotók lettek, két belga sráccal billiárdoztunk, kikaptunk kétszer :S :D





Ilyen itt a csocsó, egy menet 1 Euro :S

2 megjegyzés:

Zsuzska írta...

haaat,Lilla, oszinten szolva jokat mosolygok az elmenyeiden,es bevallom,emeszt a sarga irigyseg :) remelem,ha majd belejossz a dolgokba,a kezdeti nehezsegek utan olyan felejthetetlenul jo elmenyekkel tersz haza,amilyenekkel en szeretnek egyszer :D szoval csak igy tovabb,tessek elmenybeszamolni,mar alig varom a kovetkezot!! :) :*

Névtelen írta...

annyi minden történés van itt... na mindegy nem ragadok ki semmit....jóóó nektek! :)
és az imént kimaradt, de most: Üdvözletem Péter Úrnak is!